12

Sokat gondolkodtam rajta, hogy készíteni kellene egy hátteret az aksimba, úgy akartam megoldani, hogy a szűrő ne látszodjon teleragasztottam a hátsó üveget kövekkel, de mint ahogy az lenni szokott nem tetszett.

Aztán elkeztem gondolkodni egy másik akváriumban mert a 120 Literes kicsinek bizonyult igy kitaláltam hogy veszek egy 200-300 L közötti aksit. Találtam is egyet csak azzal meg az volt a baj, hogy már volt benne háttér ami nem tetszett. Próbáltam kiszedni belőle ,de nem sikerült Aztán jött az ötlet háttérátalakítás. A munkahelyen találtam is egy jó nagydarab hungarocelt :-) Amit természetesen elkértem a főnökömtől. Aztán már alig vártam hogy haza érjek és el tudjam kezdeni.Már reggel hét körül el is keztem még a hűvösben, meg persze vártam hogy kinyisson a festékbolt. Mivelhogy több helyen olvastam a csemperagasztós háttérről igy én is ilyet akartam csinálni mert szerintem ez tünik a legkönnyebbnekAztán bringára ültem és elmentem a legközelebbi festékboltba

Vettem 1db ecsetet, 5kg kültéri csemperagasztót és 1-1 kg oxidfestéket sárgát és barnát miután ez megvolt folytattam a hungarocel darabolást

Miután megvoltam a hungarocel darabolással elkezdtem felragasztani a kész darabokat FBS ragasztóval aztán vártam vele úgy fél napot

  Miután száradt annyit hogy eltudjam kezdeni felhordani az elöre kikavart masszát Mivelhogy, ecsettel kenem próbáltam olyan hígra kikavarni hogy, könnyen tudjam kenni. Ezt háromszor kellet megismételnem és minden felkenés után kb 24 órát kell várni mert elég hosszú a száradási ideje Elöször és másodjára csak simán csemperagasztót használtam majd a harmadik sornál kevertem bele színt is Most jön a végső fázis vagyis a próba üzemmód halak nélkül.

 Kislányként kaptam ajándékba egy könyvet(Állatkedvelők

kézikőnyve).Nagyon sok hasznos dolog van benne leírva 

és akkor határoztam el hogy nagyobb leszek veszek

akváriumot.

 

15-16 évesen megvettem a 10l aksit meg a halakat de

sajnos elpusztultak mert még nagyon kezdő voltam és

ennek a halak látták a kárát.A haláluk letörte a kedvemet

egy időre de nem birtam elmenni egy kereskedés mellet

hogy be ne mennyek és akkor megláttam a guppikat.

Nem tudom mivel etteték de hatalmasak voltak és vettem

is gyorsan  2 hímet és 2 nőstényt.Megjött a kedvem mert

ök nem hogy meg haltak úgy elszaporodtak hogy vennem

kellet egy 25l aksit és átraktam a nagyba és a kicsik a

10l ben növekedtek.Egy idő után azonban helyet kellet

cserélni mert anyian lettek.

 

Teltek múltak az évek és férjhez mentem de a hobbimat

akkor se tudtam abba hagyni. Így vittem magammal és

folytattam.Szerencsére a páromnak is tetszettek a

halak így vettünk nagyobb akváriumokat volt 50l 75l és

szinesebbnél szinesebb halakat tettünk bele.

Guppik,Plattik,Xifók.Mollyk és gyorsan szaporodtak ök is.

 

2004 ben jött egy ötlet szegyük ki a falat és csináljunk

térelválasztót.Látszott a nappaliból és a szobából és

meg vettük a 120l aksit majd apránként be rendeztük és

megvettük a szürőt és a vizmelegítőt stb...

Készlett teljesen és élvesztük a látványt de most amióta

regisztáltam és láttam más csodás akváriúmot hát e

l gondolkodtam belle kéne vágni egy új arculatba mert

ez már uncsi....

Nem saját írás , de gondoltam megosztom veletek !

Mivel kedvenceink lételeme a víz, vizsgáljuk meg egy kicsit jobban. Alapvetően két különböző témakört kell körüljárnunk, a víz fizikai és kémiai jellemzőit. Fizikai tulajdonságok alatt értjük a víz színét, szagát, hőmérsékletét. A kémiai tulajdonságok közül behatóbban a víz oldott oxigéntartalmáról, oldottsó tartalmáról, vagyis a víz keménységéről, valamint a víz kémhatásáról, pH értékéről ejtünk néhány szót.

 

Fizikai tulajdonságok:

 

Szín

 

A víz színtelen folyadék, mint ahogy azt az általános iskola fizika óráján is tanultuk. Ez a csapból frissen engedett vízre igaz, de nem az akvárium vizére. Egy már jól működő akvárium vizének kissé sárgás, "érett" színe van.

Időnként a víz elszíneződhet. Felvehet nem kívánatos, vagy a benne lévő élőlények számára kedvezőbb, megfelelő árnyalatot, színt.

Egy frissen feltöltött akváriumnál gyakran előfordul, hogy a víz opálos, ködös lesz. Ez adódhat abból, hogy az aljzatot nem mostuk ki megfelelően, vagy néhány esetben a friss csapvíz alumínium-hidroxid tartalma is okozhatja. Előfordul az is, hogy a ködös, opálos elszíneződést a biológiai egyensúly hiánya miatt elszaporodó infuzóriumok okozzák.

Ha lelkünk mélyén érezzük, hogy az aljzat mosását nem végeztük megfelelő alapossággal, jobban járunk, ha már most az elején kivesszük, és ismét átmossuk. Sok későbbi bosszúságtól szabadítjuk meg magunkat. Ha aljzat tekintetében biztosak vagyunk, nem marad más, mint türelmesen várni. Egy jól beállított és kellő hatásfokkal működő szűrő néhány nap alatt megoldja a problémát, pláne, ha sikerül a vizet "beoltani" egy már működő akváriumból származó vízzel.

Az infuzóriumok ellen szűréssel és savanyítással is lehet próbálkozni, erről a későbbiekben még lesz szó.

Kellemetlen még, amikor a víz bezöldül. Ezt az erősen zöld elszíneződést a lebegő zöldmoszatok elszaporodása okozza. A jelenséget vízvirágzásnak hívjuk. Általában a túlzott megvilágításról, vagy a nagymértékű direkt napfényről tanúskodik.

 

Vannak esetek, amikor az akvárium vizzének a színe a kedvezőbb irányba változik. Ez leggyakrabban a vasfától, szőlőtőkétől vagy egyéb fa dekorációs elemektől származik, ugyanis miközben a huminsavak kioldódnak belőlük, a legtöbbnek színező hatása van. Annak ellenére, hogy ez sok akvaristának nem tetszik, nagyon sok halfajnak igen kedvező, hiszen az eredeti élőhelyükön is hasonló színezetű, huminsavakban gazdag vizekben élnek. A vizet direkt színezhetjük még tőzeggel, valamint égertobozzal is.

 

Szag

 

A víz szagtalan folyadék, szintén ezt tanultuk az iskolában. De az akvárium vizének a szaga sem semleges, bár ezt inkább illatnak nevezhetnénk. Egy beállt akvárium vizének az illata legjobban talán az erdei föld illatához hasonlítható.

Amennyiben az akváriumnak kén-hidrogén, vagyis a záptojáshoz hasonló szaga van, az fehérjék bomlását jelzi. Ez származhat pl. a halak túletetéséből. Ilyenkor azonnali részleges (!) vízcserével segíthetünk, de természetesen ez csak tüneti megoldás, a kiváltó okokat kell megkeresni, és megszűntetni.

 

Hőmérséklet

 

A víz hőmérséklete, pontosabban a halak igénye tekintetében megkülönböztetünk hidegvízi és trópusi fajokat. A víz hőmérsékletét ennek megfelelően kell beállítanunk. A hidegvízi fajok 5-18 °C-ot igényelnek, míg a trópusi fajok 18-30 °C közötti értéket. Itt kell megemlítenünk, hogy amennyiben nem áll módunkban az akvárium vizét megfelelően hűteni, tekintettel kell lennünk arra, hogy hazánkban a nyári hónapokban az akváriumok vize gyakran eléri, sőt meg is haladhatja a 30 °C-ot, ezért a hidegvízi fajok tartásáról sajnos többnyire le kell mondanunk.

A fent említett értékeken belül a halak hőmérsékletigénye más és más lehet, társas akváriumba igyekezzünk úgy összeválogatni őket, hogy nagyjából azonos igényűek kerüljenek egymás mellé. Pl. a magas hőmérsékletet igénylő diszkoszhalakkal (Symphysodon) bátran össze lehet tenni a Vörös neont (Paracheirodon axelrodi), míg a hűvösebb, 23-24 °C-ot kedvelő sima Neonhalat (Paracheirodon innesi) nem.

Normál esetben az akváriumot október körül kell elkezdeni fűteni, amikor beköszönt a tartósan hűvösebb idő. A fűtőtestet érdemes úgy elhelyezni, hogy a víz állandóan körüljárja, a már felfűtött víz helyére mindig friss víz kerülhessen. Olyan helyet keressünk a fűtőnek, ami folyamatos, és viszonylag nagy áramlás alatt van. Ezzel elérhetjük, hogy a víz a különböző rétegben is egyforma hőmérsékletű lesz. Apróság, de érdemes szimulálni a szabad természetben is jelen lévő éjszakai lehülést. Ezt a legkönnyebben úgy érhetjük el, ha a fűtőt a világítás időkapcsolójára kötjük, és azzal párhuzamosan működtetjük. Vagyis nappal fűt, este nem, mint ahogy a fénycsövek nappal égnek, éjszaka nem.

 

Kémiai tulajdonságok:

 

Lássuk az egyes vízértékeket külön-külön.

 

Keménység:

 

A víz keménységét a benne oldott magnézium (Mg) és kalcium (Ca) sók adják. Értékét német keménységi fokban adjuk meg, melynek a jele nk. 1 nk-snak mondjuk azt a vizet, amelyben literenként 10 mg kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékû Mg és Ca só van.

 

Megkülönböztetünk változó, vagy más néven karbonát keménységet (kH), valamint állandó keménységet. A kettő összege adja az összkeménységet (gH). Az akvarisztikában általában csak ez utóbbi keménységet mérik. A változó keménységet a mész és a magnézium szénsavas sói, vagyis a hidrokarbonátok adják, míg az állandó keménységet kalcium és magnézium szulfátok, kloridok, foszfátok, és a szerves savak sói és hidroxidjai adják. A változó keménység a víz forralásával részben eltávolítható, míg az állandó keménység nem. A víz lágyításával, és általában a vízértékek változtatásával külön fejezetben foglalkozunk majd.

 

Lágy víznek mondjuk a 4-8 nk-s, igen lágynak a 0-4 nk-s vizet, míg keménynek a 12-18-as, közepesen keménynek a 8-12-es, és nagyon keménynek 18-30 nk-s vizet.

 

A hidrogénion koncentráció, más néven a kémhatás (pH):

 

A víz kémhatása lehet semleges, savas, vagy lúgos. Semleges pH-ról akkor beszélünk, ha 1 liter vízben tízmilliomod, azaz 10-7 gramm szabad hidrogén (H) ion van. Ekkor mondjuk, hog a víz pH értéke 7-es. Ez esetben ugyanennyi a hidroxilionok (OH) súlya is. A H-ionok a víz savanyúságát, míg az OH-ionok a víz lúgosságát okozzák. A pH az 1 liter vízben jelen lévő H-ionok súlyát jelöli. Az OH ionok súlyával azért nem érdemes törődnünk, mert az fordítottan arányos a H-ionok súlyával. Vagyis ha a H-ionok koncentrációja nő, a víz savas irányba tolódik, ezzel egyidejûleg csökken az OH-ionok koncentrációja. Amikor a pH értékét lúgos irányba toljuk, ez éppen fordítva történik.

Savas víznek mondjuk az 1-7-es, lúgosnak a 7-14-es Ph értékű vizet. Az akvarisztikában az 5-9-es Ph értékkel rendelkező víz jöhet szóba.

 

Oldott oxigén tartalom

 

A víz oxigéntartalma egyrészt a növények asszimilációjából származik, másrészt a vízfelület mozgása révén oldódik bele a szabad légköri levegőből, ugyanis a víz a légköri levegőből oxigént képes megkötni. Azonos légnyomás mellett a melegebb víznek kisebb az oxigéntartalma, míg a hûvösebb vízé nagyobb. Ugyanakkor a melegebb vízben a halaknak nagyobb oxigénigényük van, a megnövekedett anyagcseréjükből kifolyólag. Ennél fogva a nyári hónapkban az akvárium vizének nagyobb fokú szellőztetésére lehet szükség. Egy növényekkel beültetett akváriumban általában elegendő csak a vízfelszínt mozgatni ahhoz, hogy kellő mennyiségû oxigén jusson az akvárium vizébe. Amennyiben mégis szeretnénk több oxigént juttatni a vízbe, különösen nyáron, azt légpumpával és porlasztókővel egyszerûen meg tudjuk tenni. Sokaknak ez csupán dekorációs célt szolgál. Vegyük figyelembe, hogy a sûrû, kis buborékok jobb oxigénellátást adnak. A sok kicsi buboréknak összességében nagyobb a felülete, ezáltal nagyobb felületen érintkezik a vízzel, vagyis a víz több oxigént képes lekötni, mint a kis számú nagy buborékokból. Ráadásul a sok kicsi buborék a kis tömegének köszönhetően kisebb felhajtóerővel rendelkezik, vagyis több időt tölt a víz felszíne alatt, tehát a víznek több ideje van "dolgozni". Szemben a nagy buborékokkal, melyek nagyon hamar felemelkednek a vízfelszínre. A kis oxigétartalmat viszonylag könnyen észre lehet venni, ugyanis a halak jellegzetes viselkedéssel, ún. pipálással jelzik. Meg kell még említenünk, hogy a túlzott oxigénellátásnak sajnos ugyanúgy vannak rossz következményei, mint a kevés oxigénnek. A sok oxigén ugyanis egyes kutatások szerint az ikrákra és a frissen kikelt lárvákra káros hatással lehet.

most elmesélem hogyan jártam a 330 literes akváriummal.

az egész ott kezdődött, hogy elkezdtük csinálni a kerti tavat, kész is lett, minden zsír volt. aztán jött az éjszakai 4c°, gondoltam a halakat be kéne hozni, mert a tó 75 centi mély. gondoltam egyet, 400l-es hordó a pincébe, 5 nap alatt belerohadt minden ahogyan volt.  na ez így nem lesz jó. akkor esett le hogy haver mondta hogy van neki egy eladó 140 literes akváriuma, erre a célra megfelel. mondott egy árat, néztem egyet... írok msn-en mizsák norbinak hogy szerinte mennyit ér, mondta hogy ennyit nem, de nekik van fölösbe pár darab akvárium, hozhatok ha kell. felpattantam, másnap este már 2 db. középen kettéválasztott  330 literes akvárium rondíította a hátsókertet. itt az egyik:na gondoltam egyikbe a tavihalak másikba a fenti halak, csak az üveglapot kell kiműteni belőle... nagy örömömet lerontotta amikor észrevettem hogy az üveg irreálisan vékony, ha kiveszem belőle az üveglapot ez az egész szétdől. nafene... az első tervemet így sikerült kivitelezni: így az üveglap merevító jellege megmaradt volna. na gondoltam ezt is megoldottuk. ámde volt egykis probléma. amint megmozdítottuk az akváriumot a merevítő üveg(ami ki van vágva) a nyomástól szerte szét törött. (képen is látható naggyából) egy világ dőlt össze bennem, ebből se lesz semmi. a franc, na akkor vegyük ki belőle e törött elemet, majd eladom a vaterán terráriumnak. az üveglapot nagy kínok árán kiimádkoztam belőle. visszafordítottuk, és elkapott megint a halláz. "ha raknánk rá felűlről merevítést, akkor az megtartaná." összeállt bennem az előbbiekben összedőlt világ, ez de szuper  lesz, mégis tudom használni, és szép is lesz!! felvittük, egy hetet pihent az állványon, ami eredetileg egy vagyishát 2 fürdőszobai szekrény volt  amik selejtezés előtt álltak. ezzel csakis egy probléma volt, mégpedig az, hogy 10-10 centire lelógott róla az akvárium elől-hátul. így nem lehet használni. nafene, legyen, rakunk alá egy bútorlapot, amire az egész felfekszik. ittvan:pont passzol alá minden ok. a két szekrényt összeerősítettük, a bútorlapot rácsavaroztuk, raktunk rá egy réteg vékonyka szőnyeget, az akváriumot ráraktuk. bele a sóder, teti vízzel, rendezzük be. jó lesz ez ha készlesz:D estére növények bele, halak is, minden, totál berendezve, szoba rendberakva, gyönyörű, terveztük éppen hogy milyen halakat és növényeket tegyünk bele, mert 6 db hal eltévedt egy ekkora kolosszeumban. ittvan néhány kép: na készen van, nézegettem mit kellene bele venni még, nagyon elégedett voltam az eddigi eredményekkel, minden a lehető legnagyobb rendben ment. 3 vagy 4 nappal később mikor fater éppen szabadnapos volt mentem hazafelé, bejövök a kapun, irány a terasz felé, hát mit nem látok, a szőnyegem feltekerve szárad az ajtó mellett. mondom: csak nemtán?!?! bemegyek, az étkezőasztalra kirakva az üres akvárium, alja végig van törve. szobámba a 2 szétázott bútor helyén (amik kint voltak az étkezőben) parketta felszedve, ablak nyitva, ventillátorokkal szárítás alatt lévő ágyneműm. na ekkor már tisztában voltam  azzal, hogy mi történt. csörtetek a faterhoz megerősítésért, és kérdem hol vannak a halak, meg ilyesmik. tudni illik: a fater nem nagyon ismeri az akvarisztikát, nem tudja miéyen halakkal hogyan kell bánni, stb... mondja hogy lehet hogy a mentőakció során lefolyt néhány... na mondom fasza... mek be a fürdőszobába, fürdőkádba sóder-darabok, nővény levelek, ilyesmik. egy piros lavor, tele növénnyel, félrehúzom a tetején a növényeket, látom a dánió-pár sokkosan úszkál, a bújkálóból kilátszott az egyik dominóharcsak farka tehát maradt meg hal. vágtatok ki hátra a 60 literes akváriumért, mivel már kb. 4 órája voltak abban a 10 literes lavorban. leraktam a fürdőszobában a földre, töltöttem meg, vízelőkészítő, halak. leltárat is végeztem: megvolt az összes hal a 2 dánió a platti meg a 3 dominó is. az akváriumból egy-két óar múlva átraktam a halacskákat egy vödörbe, hogy berendezhessem nekik a 63 literes akit amiben eddig voltak. berendeztem, visszaraktam őket bele, minden folytatódik mint egy héttel ezelőtt ugyanott tartottam. közben teljesen elfelejtkeztem arról, hogy a halak a tóban fagyoskodnak. itt egy nyári kép róla:hát már csak egy akváriumom van, abból a merevítést nem szedtem ki, nem is fogom, amúgy az előző sem a merevítés hiányában repedt el, hanem az egyenetlen alja miatt. a tetején volt merevítés. nade lényeg az az hogy a tavi halacskákat beleraktam a megmaradt akvárium egyik felébe a másikba pedig a maradék növényt raktam. számba van véve, hogy tavasszal a megmaradt akváriumot is megkísérelem felvinni, és 2 külön részben halazni benne, de ez még messzire van, várjuk meg vele a tavaszt. nahát ez a története annak, hogy volt 4 napig egy 330 literes akváriumom. ilyen az én szerencsém...

szóval ott tartottunk hogy hogy lehet sokkal de sokkal hatásosabban co2-t csinálni egy akváriumba.nos ez a blog az én  új módszeremről szól, ami  szerintem sokkal jobb mint a hagyományos, egy másik akváriumra is könnyen át/ rárakható, és nem annyira "pazarló". noss.

 

ez lényegében egy üveg az  akvárium sarkára erősítve.

 

szóval mi is kell ehhez:egy akvárium sarkára akasztható "tetőtartó", (házilag is elkészíthető, csak fúrjunk rá néhány lyukat) egy kis (nekem 1,5 dl-es) üveg lehetőleg szabályos henger alaku, de ha van egy kis szája, nem baj.szóval kell még egy kis SZIGETELT drót,(azért szigetelt mert ha sima drótot használsz, a vizet lemérgezi) és jó sok co2. én ezt a hagyyományos "natúr co2"-vel csináltam amit patronban lehet kapni,  csak kell hozzá egy szódaszifon de az élesztős co2 is megteszi.

 

hogy kell megcsinálni? hihehetlenül egyszerű. nos csak néhány alapszabályt kell betartani: 1. az üveg szája a víz alatt legyen, de állandóan.  2. a felillesztés fix legyen.  (a sarokra legyen fixálva, de az akváriumról le lehessen szedni.)3. és egyben legfontosabb: kora reggel töltsük fel, és ha este még több mint 1/3-a van, ki kell ereszteni belőle.

szóval fogjuk a sarkot és az üveget rádrótozzuk (másképp is megoldható). az üveg szája ugye a vízbe bele kell hogy érjen. az üveget tehát FEJJEL LEFELÉ kell berakni úgy,  hogy lehetőleg min. 4-5 centit lógjon a vízbe, és az üveg feneke (kivülről) ha hozzáér a "sarkához" könnyebb a drótos rögzítési módszer. tehát: lényegében AZ AKVÁRIUM SARKÁRA AKASZTOTTUNK EGY ÜVEGET EGY KIS TETTŐTARTÓ SAROKKAL.

néhány tipp: elsőre ne abszolút töltsük fel, nálam az 1,5  dl-es üvegből kb 17 óra alatt szívódott fel. hogyha sok hal van az akiba, ne túl sokat  adjunk mert baj lehet belőle, de ha nagyon pipálnak a halak, vegyük ki,és a co2-szintet sűrűbben ellenőrizzük. mondjuk az üveg nagyobb is lehet. mivel kioldódik a co2, víz kerül a helyére, tehát az üveg "felszívja" a vizet. én ezt egy 54l-es növényes akváriumban használtam amibem egy vagyis három betta van,meg néhány red cherry is.

 

lényegében csak ajánlani tudom!!!!! könnyű, költségtakarékos, és hatékony. tényleg csak ajánlani tudom!!! aki megcsinálja nagyon  sok sikert, de ki kell kísérletezni, de a co2-szintet ellenőrizzük sűrűn. szóval csak ajánlani tudom!!! sok sikert!

A kezdet

Az első akváriumomra tisztán emlékszem...amit tavaly előtt 2007.05.12 én vettem ami egy 24literes gömb akvárium volt...elsőként az egyik jóbarátomnál láttam meg az ő akváriumát ami nagyon megtetszett és utánna kezdtem el én is építgetni az enyémet ami 1 aranyhalból és 2 black molliból állt...hát igen..rossz párosítás volt mostmár tudom,de még akkor nem tudtam semmit a halakról...legalábbis nagyon keveset,de sajnálatos módon a gömb akvárium hamar eltört ahogy takarítottam:S:(

 

A Haladás

Ezután döntöttem el hogy nem veszek többet gömb akváriumot,és az első igazi akváriumom egy 44literes vegyes akvárium volt...vitorláshal,neonhal,gurámik,serpalazacok és még sok más hallal megpróbálkoztam mikor eldöntöttem..én dél-amerikai(Amazonasi)biotóp akváriumot szeretnék berendezni...Igen ám csak hogy én még akkor tanuló voltam és hát...keret szűkében mindig csak kicsiket tudtam fejlkesztgetni az akváriumomon,ráadásul a halaim is ismeretlen módon pusztultak,főleg a neonok:(

Éshát amit kaptam mindig zsebpénzt,vagy szórakozásra pénzt azbból mindig raktam félre annyit hogy ha valami baj történne(kifogy a kaja,valami elromlik vagy akármi)azt tudjam pótolni

Érdekes módon 2évesek a 2 Corydoras Aeneus harcsáim és akárhányszor veszek melléjük újakat azok mindig elpusztulnak:(még mái napig is így van...:(D kiderítem az okát az 100 ;):)

 

A jelen

Mikor 2008 június 15én levizsgáztam utánna sima volt az ügy, mert már utánna 1héttel (szerencsémre :P)dolgozni kezdtem és az első fizetésemből megrendeltem egy 130literes akváriumot.Ami mái napig is szemetgyönyörködtetően szép...bár igaz hogy most hílyán vagyok a növényzettel,de ezt a későbbiek folyamán pótolni fogom:)

A 130literes akváriumommal megépítettem álmaim biotóp akváriumot amiről az életben nem hittem volna hogy sikerülni fog...és most...tökéletesen harmonizálnak a halak egymással, Sőőőt..az 1ik vitorláshalamat az e-petből vettem amibe rögtön szerelmes is lettem olyan gyönyörű :$:P,a másikat pedig itthon Balmazújvároson vettem, és álmmban sem hittem volna hogy 1pár lesznek(azt tudtam h nőstény és hím,de mindig úgy olvastam h ők választanak párt maguknak)ráadásul már leikrázott 3X is :D aminek nagyon örülök :DLegközelebb a Ramireziket próbálom ívatni, és...hátha sikerrel járok...

Hardstyler89

2009.01.29 12:09

kb egy éve csináltam meg az első akváriumot a barátommal, egy nyolcszögletű, kb 75literest. pár molly és guppi, s a kedvenc bettám Jenő voltak a lakói, zsúfoltnak nem mondanám. kb pár hónapig működött így, mert utána átköltöztek egy 120literesbe, amit gyönyörűszépen berendeztünk nekik, a guppik szaporodtak (volt amikor egyszerre 3man szültek), a növények azóta is hihetetlen gyorsasággal nőnek és algásodás egyszeri kaparás óta egyáltalán nincs.(hihetetlen, valamit nagyon nem jól csinálok, vagy baromijól) élnek már benne dániók is, egy anci, csigaevők, neonok, újabban gurámik, csigák, persze, akik kedvesek, és nem bántják a növényeket... a 75 literest megkapta 4 apró sügérecske, műnövénnyel. ovis méreűtek még. :)
úgy gondolom a jó talaj miatt ilyen tiszta, a víz, és amiatt nőnek olyan gyorsan és készségesen a növények, ez a talaj pedig a zeolit. igazából sódert azért nem akartam, mert nekem egyáltalán nem tetszik, így mádon a bányában láttam apró kavicsot, ami zeolit. ezt tettem bele, sárga, piros és zöld színekben, de mivel, mire kb 30szor átmostam, kevesebb lett, egy kis macskaalommal (nem vicc, ez is zeolit) dúsítottam. az 5. hírlevélben láttam, hogy a zeolit is baromijó szűrőanyag, hát, állítom, hogy az, és nagyon olcsó is. képet töltök majd fel, meg lehet tekinteni őket. csuda akváriumok ezek, gyönyörű vízivilág...

 Sziasztok!

A nevem Nagy Róbert és úgy döntöttem hogy belevágok az akvarisztikába!

Elmentem a közeli hobby boltba, és vettem egy 25L-es síkfalú akváriumot, hozzá vettem még egy belső keringetésű szivattyút, egy vízmelegítőt, hozzá gyöngykavicsot, és 3db műnövényt.

Be is üzemeltem, keringettem a vizet minden kegyszerrel együtt amit még vettem hozzá, majd csütörtöki napon vettem bele, 8db Szumtárai díszmárnát(csíkos).

A vizet 25C°-on tartom.

Később tervezek új halak beszerzését, de előbb kicsit jobban beletanulok az akvarisztikába, mielőtt vennék bele több/új halat.

Egyenlőre ennyi........

Tegnap este, kicsit változtattam az akváriumon.

Raktam még be plusz kavicsot, hogy ne olyan egysíkjú legyen az akvárium. A "fatörzset", jobban belesülyesztettem a kavicsa és a belsejébe is raktam, hogy jobban bele olvadjon a környezetbe.

Raktam még be 3 darab nagyobb méretű laposkövet, amiből csináltam egy menetdék szerűséget.

Holnap veszek bel még 4 darab neonhalat, azt még nem tudom milyen színűt, majd még ott eldöntöm :)

 Sziasztok egy kis időre eltüntem,de újra itt vagyok nagyon sok jó dolog történt itt a fórumon szép képek és blogok készültek.

 

Végre jön a tavasz és újra lehet élvezni a kert és a tó szépségét végre ki lehet jönni a négy fal közűl és rendbe tenni amit a tél egy kicsit lerontott a kerten és a tavacskán.

 

Meglepődésemre idáig a tónak semmi baja nem lett mivel nekem a tó sima mezőgazdasági fóliából van,de tarotta magát.A télen töbszőr ki mentem és vizsgálgattam a jég nagyságát hogy jövő télre ne kellene behozni a halakat,de lehet inkább maradnak bent.

 

A csigák nagyon elszaporodtak benne és hatalmasra nőttek. Nagyon várom hogy melegebb legyen és újra ki rakhassam a halakat a tóba mert már egy kicsit szűkösen vannak az akváriumban.

 

A tél egy sajnálatos halál esettel fejeződött be a szép 15-20 cm-es cápaharcsám elpusztúlt Don Línó sajnos nem érte meg hogy tavasszal kimehessen a tóba,de próbálkozni fogok a trópusi halakkal megint a guppik nagyon éltek de nagyon elszaporodtak úgy hogy idén csak a hímeket rakom ki .

 

03.16-án Kicsit kimentem a kertbe és rendet raktam kiszedtem a gazat a kertből és a tó körül is.kiszedtem a nagyszikláta a tóból és egy kicsit azt is letakaritottam mert nagyon be algásodott meglepődésemre a törpeharcsa túl élte a telet,de ki is vettem a tóból hogy nehogy bántsa majd a kisebb halakat ha visszarakom a tóba és nagyon sok vizibogarat is találtam benne lárvákat valószínű hogy szitakötő lárvák,de igen méretesek voltak hármat négyet össze tudtam nyomni de ki tudja hogy mennyi van még a tóban.már nagyon várom hogy végre ki rakhassam a tóba a halakat .   Találtam kis fa darabokat és tervezek  belőle egy kis horgász stéget a tó szélére amire majd a szikla lámpát szeretném rakni.Sikerült megcsinálni a kis stéget és a lámpa is elfoglalta a helyét.   Már említettem egy elöző blogomban hogy nem messze tőlünk van egy patak és valamelyik nap szikrázó napsütésben le mentem a patakra a "kis" kutyámmal és szedtünk nagyon sok vizi növényt amit már bele is raktam a tavacskába.Remélem a tavalyi szerzeményem nem fagyott meg és megindúl idén és szépen elterül a tó tetején